A képlet egyszerű:
A Nagyreményű Zenekar Kétes Haknira bólint rá a Jelentős Tehetségkutató napján.
A Kétes Hakni hevében az énekes megfeletkezik Nagyreményű mivoltáról, stagedivingot követ el a Közönség ellen, csakhogy a Közönség nincs jelen - Jelentős Tehetségkutató hivatott toborozni azt-, kronologikus anomália következtében nem is lehet, így nyakát szegi. A Gitárost elgázolja a Villamos. Mint közismert, a Villamos közelében ez a leggyakoribb halálozási ok. A mentőkre várva a lelkileg összezuhant villamosvezető lány (nincs még 22, lenszőke, tele pénzzel) beleszeret a dobosba, akivel még aznap koraeste világkörüli utazásra indul a Világ körül. A Basszista meg? A Tér sarkában fürkészeknek vegamealt osztogató Krisnatudatúak közé keveredik, velük tart hangos gorangázás közepette. Vagy megeszik a Disznók.
Így aztán marad az Ütős, aki a Jelentős Tehetségkutatón egymaga fantasztikusan játszik, ám ezt senkise (a Zsűri se) érti meg, többtagú Nagyreményű Zenekarra számítva diszkvalifikálják. Így a zenekar elesik az Egymillió Dolláros Fődíjtól.
Minek folytassam, mindenki kivülről fújja.
Az Ütős nemkevés Ősszláv Istenét segítségül hívva 1 év leforgása alatt újraklónozza a Nagyreményű Zenekart, és önhatalmúlag újra benevez a Tehetségkutatóra. Ám az az előző évi Egymillió Dolláros Fődíj következtében csődbemegy. Így a Nagyreményű Zenekar álmainak Rózsaszín Luftballonjai kipukkadnak, feloszlik, a mentálisan segítségre szoruló tagjai az Alkohol Örök Rabságába zuhannak.
Mindig ugyanaz a lemez.
Köszönjük, nem kérünk az effajta Kétes Haknikból!

És mi lett a kutyával?

Jövendőmondás. Csak óvatosan az ilyen, s a hasonló tudományok mívelésével, ha kérhetjük! Van az úgy, hogy igaza van Önnek, s a vizionált Armageddon bekövetkezte elkerülhetetlen. AZ meg ugye nem jó, s ilyen formán mindenki az ellen tesz majd, hogy AZ be ne következhessék.
Ez okoz némi gondot. Nem nagyot.
Mert ugye az élet néha igencsak hajaszt egy rossz áámerikai - hálivúdi, hogy konkrétosak legyünk - filmre. Ettől aztán meg olyan izgalmasnak mélyen szánt - ó, de mégis fantasztikusan áltudományos történéstelenség keletkezik a térnek, s időnek folyásában(?), hogy mindenkinek a fal adja a másikat.
És ugye van az is, hogy az élet márpedig nem film, meg hogy ami be fog következni, annak adjneki, mer úccse lehet ellene. Semennyiresem. Meg fog történni. Akkor minek a fröccsöntött műanyagból lévő dráma!?
De a szép az, hogy fenti intelmeivel Idegen lény, kit mi oly módon szeretünk, hogy azt leírni nem lehet - nem is tesszük, - elejét vette a világ elbagatellizálódásának.

KÖSZÖNJÜK SZÉPEN!

Geciputtony!