Friss

Licenc

Creative Commons Licenc

Zés elem vol 1 - A hajnal metaforája

2008.07.21. 18:07 | silex | 5 komment

Címkék: hajnal dalszöveg megmondós

Ugyebár korábban volt arról szó, hogy pályázat. Végül meg is érkezett az első mű, amit most jól elolvashattok és véleményezhettek. Ennek kapcsán azt is megjegyezném, hogy érezze mindenki magát rugdosás jelleggel abuzálva, és írjatok. Kivéve természetesen Hahanna, aki felé meg nagyonis csak a gratulációinkat tudjuk szavakba önteni a most következő műelemző műalkotás által kauzálva.



Hiába tartozik a Groovehouse Hajnal című aranylemezének méltán elhíresült névadó produktuma a tiszavirág-életű „egynyári” slágerek közé, szövegének hitelességét egyetemes igazságtartalmát és szívbemarkoló őszinteségét senki nem tagadhatja. A Hajnal egy olyan, valószínűleg minden ember számára ismerős élethelyzetet feszeget, mely sokkal komplexebb annál, hogy mélyreható, alapos vizsgálat nélkül merjünk átsiklani felette a korunk emberére jellemző hanyag, mégis magabiztosan önelégült mosollyal, mely kifejezni hivatott: erről a problémáról írni teljességgel felesleges. És valóban, a szöveg a felületes olvasó számára nem több, mint olyan szavak egymásutánja, melyek jól hangzanak, valóban bámulatosan „megragadnak” az emberi agyban, viszont elrejtik mélyebb tartalmukat, mely az élet oly bonyolult, mégis oly csodás ellentmondásosságaira hívja fel a figyelmet.


A szöveg fő jelentéstartalmát a hajnal képe hivatott kifejezni, annak szerepének boncolgatására van szükségünk tehát ahhoz, hogy fényt derítsünk a Titokra.


    A hajnal két szinten van jelen a műben: egyrészről ugyanis aktív cselekvő, aki ártatlan szemmel néz, illetve titokban figyel. Vegyük észre, hogy mire utal ez a két tevékenység: hajnalnak nincsen szüksége különösebb megerőltetésre ahhoz, hogy jelentősége óriási legyen, elég, ha mindössze néz és figyel – már ezzel képes megkavarni a lélek egyensúlyát és egyetemes igazságokra ráébreszteni a lírai ént (látjuk egyébként, hogy más megszemélyesítések is helyet kapnak, mint pl. a remegő hangú monoton gépek, melyek létük kettősségével előrevetítik a bemutatott élethelyzetből fakadó további szokatlan feszültséget: hisz nekik, akik erősek, hatalmasok, remeg a hangjuk, mintha meghatódtak volna a vázolt helyzet érzékeny szomorúságától és a fájdalmat ők is éreznék).


    Másrészről a hajnal fő szerepe, mint absztrakt és elvont fogalom kristályosodik ki: ő képezi a küszöböt álom és valóság, hideg és meleg között. És ezen a ponton kerülünk szembe az érdekes s egyszersmind megrengető ellentmondással: „Eltűnt egy gyönyörű álom” sora a kegyetlen való világgal való kötelező szembenézést, a hozzá való idomulást jelzi, mely szomorú kényszerként van jelen a lírai én életében; ugyanakkor a „Hideg éj után a nap is felkel” gondolat egy örök igazságra világít rá: hiába a zord, hideg éjjel, a nap mindig fel fog kelni („a nap IS”!), a világ folyton újjászületik egy új kezdet lehetőségével. Megrázó ez a diszkrepancia, miszerint a hajnal egyszerre jelenti a végtelen kínt és az új lehetőségek csodáját!


    A hajnalnak eme érdekes tulajdonsága írja le legtalálóbban a bemutatott emberi szálat is: a felvázolt szerelmi szituáció sajnálatos ellentmondását. Az „Ébredj fel!” sor előfordulásának egyrészt szimbolikus jelentősége van: kétszer szerepel a műben, a 2 páros szám, tehát indirekt módon mutat rá, hogy két emberről van szó, akik hajdanán párt alkottak; másrészt a hajnallal járó ébredésre utal: ébredésre szólít fel az illúzióból, mely szerint csak neki fájna, a költői énnek pedig nem. A hajnal magában hordozza a magánnyal való szembesülést is („magad maradtál”), elidegenedést („mit kezdj magaddal”) és a lírai én tehetetlenségét a konoksággal szemben, mely arra irányul, hogy még annyit sem mond, pedig annyit mondhatna azért.


    Szörnyű vívódást láthatunk tehát, melyre egyértelműen a hajnal fénye világít rá: a hajnal szerepe tehát a letisztult őszinteség, mely habár kegyetlen, mégis jótékony is egyben: hisz, ahogy arra a madarak ébredése is utal: soha nem késő egy új napra ébredni, mely meghozhatja a hőn áhított boldogságot a hideg éjszakába.

A bejegyzés trackback címe:

https://messzevan.blog.hu/api/trackback/id/tr61578556

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lyenő királylány · http://www.spaces.msn.com/birojudit 2008.07.22. 21:03:54

Azt hiszem, ezt majd egyszer elolvasom.
Meg majd a régiekre is válaszolok egyszer...
Még élek. (Ha nem érdekel senkit, akkor is.) :)

hahanna 2008.07.23. 11:11:47

Engem érdekel ám! Feszülten koncentráltam rád tegnap a szójadal alatt és küldtem a hullámokat!

fundi 2008.08.04. 14:02:44

Ez...valami zseniális:D
Eddig messze ez a legjobb elemzés...
betegre röhögtem magam:D:D:D

Lyenő királylány · http://www.spaces.msn.com/birojudit 2008.08.10. 11:47:19

Liba! Ha itt haldoklás van, dobjuk hát föl! (Majd visszaesik...)

masikliba 2008.08.11. 23:23:53

Ugye?? De jo, hogy vegre megerkeztel te is ide... Holnaputanutan megyek haza.
süti beállítások módosítása